A kórházi kápolna Istennek átadott tér, a profán világtól elkülönített. Az Isten tiszteletének helye, az Istennel való találkozás helye, ahol az ember átmosódik a természetfeletti térben, a rendezett isteni térben. A szent hely cserehelye a hívőnek: világi önmagát hozza, betegségét, fájdalmát, hogy átváltozzon.
Tér, ahol a profán szakrálissá és a szakrális szentté válhat. Imádkozó és Istent kereső személyek sorába léphetünk, tisztulást vágyó bűnösök, szegény boldogok és boldog kisemmizettek közé. Aki meglátogatja kápolnánkat élete tüskéitől szenvedve, az boldog beteggé, megerősített beteggé, lélekben és testben gyógyulttá válhat.