Megjelenés dátuma Heti idézet

A legnagyobb vereség a világon: megszokni a rosszat. (Ravasz László)

„Ne féljetek!” – mondja Gazdánk. – A rémisztő napi hírek sajnos mind igazak, mégis azt üzenem: „Ne félj, és mondd meg az én népemnek, hogy ne féljen soha! Van még Valaki, aki beleszól a világ életébe”. (Gyökössy Endre)

Amik vagyunk, az semmi, amit keresünk, az minden. (Hölderlin)

A tegnap elmúlt, a holnap még nincs itt, de ma segít az Úr. (H. Bezzel)

Ne félj attól, hogy egyedül fogj bele valami nagy dologba! Emlékezz arra, hogy egy magányos amatőr készítette a bárkát, és egy halom szakértő a Titanicot…
(Woody Allen)

A Gondviselés megadja a segítséget, ha cseppenként is.
(Boldog XXIII. János pápa)

Jobban szeretlek, mint tegnap szerettelek, de nem szeretlek úgy, mint ahogy holnap foglak szeretni.
(Közmondás)

Vigyük el a karácsonyi szeretet melegét – valakinek! Olyan sokan vannak, akiknek egy morzsa sem jutott még az emberi szeretetből sem, s ezért már nem hisznek az Isten szeretetében sem. Már csak keseregni és gyűlölködni tudnak. Mi adjunk nekik belőle.
(Gyökössy Endre)

A gonosz gondolatok adómentesek, de nem pokolmentesek.
(C. H. Spurdeon)

Mi a barátság? – Az Isten barátságát úgy hívják, hogy Jézus Krisztus.
(Gyökössy Endre)

Az istenszeretet mértéke: mérték nélküli szeretet.
(Clairveaux-i Szent Bernát)

Jézus, az Isten Fia, nem kér lehetetlent. „Beteg voltam és meglátogattatok.” Nem azt kívánja tőled, gyógyíts meg egy beteget; csak látogasd meg, ülj le mellé, és szeretgesd.
(Gyökössy Endre)

Nem a halál siet elém, hanem a Jóisten.
(Liseux-i Kis Szent Teréz)

A halál utolsó kötelességünk: törekedjünk, hogy ezt a feladatot jól végezzük.  
(René Bazin)

Ne csak a halottak napját tartsuk meg: ünnepeljük az élők napját is! Időben mondjuk meg a másiknak: szeretlek. MÉG MA! Amíg tart a MA!
(Gyökössy Endre)

Bízd szorongásaidat Istenre: Ő olyan utat is tud mutatni, amelyek előtted ismeretlenek.
(Szent-Gály Kata)

A világ méltán nevethet rajtunk, ha Istenről úgy beszélünk, mint a szeretet Istenéről, ugyanakkor mi keresztények megvetjük egymást.
(Roger Schütz)

Isten gyakran meglátogat bennünket, de legtöbbször nem tartózkodunk otthon.
(Joseph Roux)

Tanulj meg megbocsátani magadnak. Amikor a te Urad megbocsát neked, ne fellebbezd meg Isten megbocsátó kegyelmét!
(Gyökössy Endre)

A szerelemben a másiknak csak az érdemeit látjuk, a kiábrándultságban csak a hibáit, a szeretetben viszont mindkettőt.
(Angol közmondás)

Mindent, amit Isten tesz, a javunkra teszi; és ezért remélnünk kell, hogy minden vesztesség javunkra válik, mert Istentől jön.
(Páli Szent Vince)

Ha te igazolod magad, Isten vádol. Ha vádolod magad, Isten megbocsát.
(Assisi Szent Ferenc)

Lépj hozzám a szíveddel, és én neked adom a szememet!

Az együttérzés a jelenlétnek az a fajtája, amelynek révén a bajban lévő többé nem érzi magát egyedül, és bátorságra kaphat.
(Jean Vanier)

Akárhova mehet, mindenhol van valami, ami nehéz és érthetetlen.
(Kentenich atya)

Istennek két keze van, A Fiú és a Szentlélek, s e kettővel gyúrja életünk anyagát, mígnem megteremti az új Ádám tökéletes alakját.
(Szent Iréneusz)

Nem az számít, hogy milyen helyzetbe kerülünk, hanem az, amit benne teszünk.
(Aldus Huxley)

Számomra az a legnagyobb öröm, hogy titokban végrehajtok egy jó cselekedetet, és aztán hagyom, hogy mások véletlenül felfedezzék.
(Charles Lamb)

Az embernek úgy kell élnie, amint gondolkodik, mert másképp előbb vagy utóbb úgy fog gondolkodni, amint él.
(Paul Bourget)

Hinni akarom, hogy erősnek és boldognak kell lennem, mert csak így segíthetünk embertársainknak. Aki csak vonszolja az életét, és összeroppan a súlyok alatt, senkin nem segíthet.
(Albert Camus)

Az életszentség annyi, mint bátorság, hogy minden nap újra kezdhetünk
(Josef Kentenich)

A nagy erényeket azok a nagy akadályok szülik, amelyeket legyőznek.
(Nicholas Sébastien Roche de Chamfort)

Az embernek (...) nincs joga arra, hogy lemondjon a kegyelemről, a mennyet átadja az angyaloknak és a verebeknek.
(Jozeph Kentenich)

Az Úr adta; nem hagyom, hogy az ördög vigye el. (XII. Károly svéd király)

Könnyű az embereket általában szeretni. Csak akikkel együtt kell élni, azokat nehéz. Ám tegyük hozzá: nekik is nehéz bennünket szeretni… (Gyökössy Endre)

A tigrist a vadászat előtt gondolatban el kell ejteni – a többi csak formalitás. (Konfucius)

Tedd, amire képes vagy; imádkozz azért, amire képtelen vagy, és Isten megadja majd neked a képességet! (Szent Ágoston)

Egy pár kesztyű semmit sem tehet magától: de amint beledugom a kezemet, sok mindenre képes lesz. Valójában nem is a kesztyű, hanem a kezem a kesztyűben az, ami valamit is tehet. Mi a kesztyűk vagyunk. A bennük levő Szentlélek a kéz, aki a munkát végzi. Nincs más dolgunk, mint helyet készítenünk a Kéz számára. (Corrie ten Boom)

Az igyekezet a lehetetlent is lehetővé teszi. (Baltasar Gracián)

Nem baj, ha lejtőn haladunk – csak felfelé haladjunk. (André Gilde)

Sohase engedjétek, hogy bármi akkora szomorúsággal töltsön el, hogy feledtesse veletek a feltámadott Krisztus örömét! (Teréz anya)

A szeret művészet:

szeretni anélkül, hogy uralkodnánk,

közel lenni anélkül, hogy elnyomnánk,

szabadságot adni anélkül, hogy elhagynánk,

és mindvégig vele maradni. (Jörg Zink)

Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát. (Martin Luther King)

Istent abban kell megtalálni és szeretni, amit éppen a mai napra nyújt nekünk. (Dietrich Bonhoffer)

Ha egyszer Isten ereje átalakította szívünket, megtörténhet az a csoda, hogy hatásunkra környezetünk is átalakul. (Loyolai Szent Ignác)

Nem elég Jézusnak örülni, hanem Jézusban kell örülni. (Turóci)

Az igazi szeretet akkor kezdődik, amikor nem várunk cserében semmit. (Antoine de Saint-Exupéry)

Gyakran rágunk, rágicsálunk. Ó, nem „egyszerű” húst, hanem emberhúst: egymást rágicsáljuk. Nemcsak böjt, hanem a szeretet igazi cselekedete lesz, ha lemondunk az „emberhúsról” ha megtartóztatjuk magunkat szavainkban. (Gyökössy Endre)

A szerelmesek az Istent is jókedvre derítik. (Johann Wolfgang Goethe)

Egy történet szerint egyszer egy festőt megkértek, hogy fesse le kívülről a templom falait. Hogy nagyobb haszonhoz jusson, túl sok hígítót kevert a festékbe és így dolgozott. Hajnalban hatalmas zápor tört ki és az eső lemosta a festést. Amikor a festő rájött, hogy csalására fény derült, térdre borult és így imádkozott: „Ó Istenem, nagy bajban vagyok. Kérlek, segíts ki ebben a helyzetben. Mit tehetek most?” És Isten hangja hangosan és tisztán ezt felelte: „Kezd újra, de jól! Fesd le ismét a falat, de rendesen!”