Hírek

Kórházkápolna, Sopron
Hasznos időtöltést kívánunk honlapunk böngészésével!

Oldalaink elérhetőek már a Soproni Gyógyközpont főoldaláról is (http://www.sopronkorhaz.hu). Kövessen minket a Facebook-oldalunkon keresztül! 

Heti idézet

Nem az számít, hogy milyen helyzetbe kerülünk, hanem az, amit benne teszünk.
(Aldus Huxley)

Heti ima

Te, Uram, aki kívül vagy az időn,

 csak mosolyogsz, amikor látod,

 hogyan viaskodunk mi vele.

 Jól tudod, mit csinálsz.

 Nem követsz el hibát,

 akkor sem követtél el,

 amikor kiosztottad az időt az embereknek.

 Mindenkinek adtál időt, hogy kiszámíthassa,

 mit is akarsz vele.

 Igen, van időm, Uram.

 Minden idő az enyém, amit nekem adtál:

 életemnek évei,

 éveimnek napjai,

 napjaimnak órái.

 Az én dolgom csupán,

 hogy nyugodtan és tisztán töltsem;

 hogy megtöltsem úgy, ahogyan Te kívánod

 hogy engedelmeskedjem Neked,

 aki a vizet borrá változtathatod,

 mint egykor Kánában tetted...

 Uram, többé már nem időt kérek Tőled,

 hogy ezt vagy azt tehessem.

 Csak Kegyelmet kérek Tőled,

 hogy a nékem adott időben

 azt tegyem, amit Te akarsz.  

(Michel Quist)

Heti történet

Az öreg hegedű

Egy árverésen a kikiáltó felemelt egy hegedűt. Tele volt repedésekkel és karcolásokkal. A húrok kilazultak és a kikiáltó sem gondolta, hogy megérné a fáradtságot, ha túl sokat vesződnének vele, de a rend kedvéért egy apró mosoly kíséretében felemelte.

Mit ajánlanak érte uraim? – kiáltotta. – Kezdjük 100 ezer forinttal!

Százötezer! – szólt egy hang. Majd száztíz.

Száztizenöt! – mondta egy másik. Majd százhúsz.

Százhúszezer először, százhúszezer másodszor, százhúszezer…

A terem mélyén egy ősz hajú ember felállt és kezébe fogta a vonót. Egy zsebkendővel letörölte a poros hegedűt, meghúzta a húrokat, nyakához illesztette a hangszert és olyan tiszta melódiát kezdett el játszani rajta, ami az angyalok énekéhez volt hasonlatos.

Amikor abbahagyta, a kikiáltó nyugodt, mély hangon azt kérdezte: - Mit ajánlanak az öreg hegedűért?

És a vonóval együtt felemelte azt.

Egy millió, ki ad kétmilliót? Kétmillió! Ki mond hármat? Hárommillió először, hárommillió másodszor, hárommillió-háromszázezer, senki többet harmadszor- mondta a kikiáltó.

Az emberek tapsoltak, de néhányan azt kérdezték: - Mi változtatta meg a hegedű értékét?

A válasz rögtön megérkezett: A Mester érintése.

 

Régi poros, összekarcolt hangszerek vagyunk. De képesek vagyunk magasztos zenét játszani. Elég a Mester érintése.

 

Íme itt vagy, Istenem. Engem keresel? Mit akarsz? Nem tudok adni neked semmit.

Az utolsó találkozásunk után nem tettem félre neked semmit.

Semmit… egy jó cselekedetet sem. Túl fáradt voltam. Semmit. Egy jó szót sem. Túl szomorú voltam. Csömöröm volt az élettől, mindent untam.

Adj!

A lélek bénultsága, a közöny miatti lelkiismeret-furdalás, és egyre erősebb közöny a lelkifurdalás miatt…

A boldogság szüksége, a fárasztó gyengédség, a fájdalom amiatt, hogy tudom, nincs menekvés…

Adj!

Zavarok, félelmek, kétségek.

Uram! Úgy jársz-kelsz, mint egy ószeres, hogy összegyűjtsd… a szemetet. Mit csinálsz ezekből Uram?

Égi országot. (Marie-Noel)

Gondolatok vasárnapra