Archívum

MAGYAR KATOLIKUS PÜSPÖKI KONFERENCIA rendelkezéséből

A templomok, mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak, ezért templomainkat nem zárjuk be. Mégis felelősen és körültekintően kell eljárni, ezért a nyilvános liturgia 2020. március 22-től, Nagyböjt 4. vasárnapjától, a templomokban szünetel. Egyetlen kivétel a temetés, amelyet egyszerű formában, röviden kell megtartani… Helyette töltsön kellő időt imádsággal – a Szentírás olvasásával, zsolozsma végzésével vagy más imával – egyénileg vagy a családban. Több helyen van online miseközvetítés. A közszolgálati televízió vasárnap és ünnepnapokon szentmisét közvetít azért, hogy megerősítést, vigasztalást és bátorítást nyerjenek azok, akik most nem tudnak részt venni vasárnapi szentmisén… A járvány időszaka rámutat törékenységünkre és arra, hogy a saját és mások életére vigyáznunk kell. Imáinkkal és példánkkal erősítsük a bizalmat Istenben és egymásban. Gyakoroljuk a nagylelkűség erényét, és ebben a helyzetben különösen is figyeljünk egymásra, főleg beteg és idős embertársainkra.

SEGÍTHETEK A VASÁRNAP MEGÜNNEPLÉSÉBEN

A vasárnap megszentelését segíti a hetente megjelenő szórólap (Gondolatok vasárnapra) és a kéthetenkénti Paraklétosz (Bátorító gondolatok a beteg és a bajba jutott embereknek).

!!!! A KÓRHÁZKÁPOLNA EGÉSZ NAP NYITVA. AZ ELŐTÉRÉBEN TALÁLJA MEG A SZÓRÓLAPOKAT!!!!! A SZÓRÓLAPOK ONLINE IS OLVASHATÓK ITT A HONLAPON, ILL. FACEBOOK OLDALUNKON. SZÍVESEN ELKÜLDJÜK EMAILBAN IS, AMENNYIBEN MEGADJA CÍMÉT!

Miserend a kórházi folyosón (I. épület):
December 25. (szerda) 11 óra
December 26. (csütörtök) 11 óra
December 29. (vasárnap) 11 óra
Január 1. (szerda) 11 óra
Január 5. (vasárnap) 11 óra
Január 6. (hétfő) 11 óra (vízkereszt)

Szanatóriumi szentmisék
December 25. (szerda) 15 óra
Január 1. (szerda) 15 óra

KÓRHÁZKÁPOLNA

December 25. (karácsony) 11 óra
December 26. (karácsony másnapja) 11 óra
December 30. (Szent Család) 11 óra
Január 1. (újév) 11 óra
Január 6. (Vízkereszt) 11 óra
Január 13. (Urunk megkeresztelkedése) 11 óra

SZANATÓRIUM

December 25. (karácsony) 15 óra
Január 1. (újév) 14.30 óra

FABRICIUS EVANGÉLIKUS SZERETETOTTHON

December 24. (elővételezett karácsonyi szentmise) 16 óra
December 29. (Szent Család ünnep - elővételezett) 15 óra
Január 1. (újév) 16 óra
Január 5. (Vízkereszt - elővételezett) 15 óra
Január 12. (Urunk megkeresztelkedése elővételezett) 15 óra

BENCÉS TEMPLOM

December 24. („éjféli” szentmise) 20 óra
December 25. (karácsony) 8 óra
December 26. (karácsony másnapja) 8 óra
December 30. (Szent Család) 8 óra
Január 1. (újév) 8 óra
Január 6. (Vízkereszt) 8 óra
Január 13. (Urunk megkeresztelkedése) 8 óra

Mécs László sóhajt fel: "Magyar honban ki a szent? Ha a mérték tönkrement, senki-semmi meg nem ment."

A szent az élő Krisztus karakterét hordozza, alakítja ki. Sőt, megújul élete Krisztus karakterétől.

Mit jelent a karakter? (Kharax = határkő, szőlőkaró, cölöp)

Pl. a szőlőkaró egybetartja a növényt. A határkő pontosan jelöli ki a birtokot. De hogy jön létre, hogy alakul ki a karakter az emberben?

A mélylélektan tudni véli, hogy minden ember átöröklési anyagában minden testi-lelki tulajdonságra információt kap a szülőktől. Ennek legelemibb hordozói a gének. Ezek a gének (szinte már születésünk pillanatától) harcban állnak egymással. Van úgy, hogy a gének egyike-másika felülkerekedik (dominál), a másik pedig alulmarad (latens). Az alulmaradt nem halt meg, csak "alszik" és olykor előtör. De mi is megindíthatjuk, ha várunk valamit a szunnyadó énünktől (-ből).

Ez a nevelés lényege, ez az önnevelés lényege: génküzdelmek tudatos, tervszerű irányítása. --Ez az életben soha nem elméleti.

Tudok egy kormányzásban határozatlan királyról, akinek a felesége tékozló és pazarló volt. Így együtt szépen tönkretették az államkincstárat. Milyen gyermekük születik? Milyen lehet? Mit eredményeznek az ilyen gének? Gyermekük Árpád-házi Szent Erzsébet. Miért?

1. Lesz kelkivezetője. Elfogadja irányítását (a génküzdelmekben).

2. Igaz, pazarló lett ő is (volt is miből egy királylánynak). De pazarlása célja a szegények és a betegek.

Mivel ezeket folyamatosan tette, ismételte, ezzel gyakorlatot szerzett. Hittanos megfogalmazással: a begyakorolt jó szokás az erény. Jézusi karakterről akkor beszélünk, ha Jézussal egyesítjük törekvésünket. Tehát ő a cölöp, ami egyben tart minket.

Egy krisztusi karaktert ünneplünk, aki „jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel” adott szegényeinek. A karakterszegény korban jó lenne figyelni rá. „Hadd legyünk mink is tiszták, hősök, szentek…”

A Gondolatok vasárnapra és a Paraklétosz kiadványok megjelenése július hónapban szünetelni fog. A heti imák, idézetek és történetek továbbra is megjelennek oldalunkon.

2018. május 1., Szombathely, Emlékmű-domb

További információk a brennerjanos.hu oldalon.

Miért a szeretett tanítvány lelkében született meg az apostolok közül elsőnek a húsvéti hit? Hiszen ő sem látta a feltámadás pillanatát. Igaz történelmileg nem is követhető ez az esemény! Először azt szeretném tudatosítani, hogy egyedül ő nyer beavatást Szűz Mária hitébe. Az apostolok közül egyedül ő állt ott a kereszt tövében. Ismerjük a Mester végrendeletét: „Íme, a te anyád.” és „Íme a te fiad.” és házába fogadta János Máriát. Az elkövetkező napokat Máriával töltötte.

Mária a boldog ember, aki „hitt Istennek”, mert elfogadta a megtestesülést. Nem értette!  Aztán ő takarhatta pólyába gyermekét. Ha akkor még nem annyira, később már biztosan tudhatta, hogy Fia jobban tartozik az Atyához, mint hozzá. Talán nem túlzás, számított rá, hogy itt valami rendkívüli történik. A szeretett tanítvány viszont hallotta: „Most elhagyom a világot és az Atyához megyek.” Ezeket nem beszélhették át? Mária sem láthatta, amikor méhébe fogadta az Igét, a tanítvány sem a feltámadás pillanatát. A besüppedt lepel rádöbbentette: Jézus visszament az Atyához. Mivel Szent János Mária hitében részesült jobban érti, megérti a történtet.

            Péternek egyéni feltételezései vannak, mint Mária Magdolnának, mint Tamásnak is. De majd együtt, amikor megjelenik nekik Jézus, majd megszületik bennük a katolikus hit, az egyetemes hit.

A nagyszombat tulajdonképpen liturgia nélküli nap. Nincs szentmise sem. Ezen a napon az Egyház Urunk sírjánál időzik, szenvedéséről és haláláról elmélkedik. A szentáldoztatást is csak haldoklónak nyújtja. A szentgyónást és a betegek kenetét kivéve a többi szentséget nem szolgáltatja ki.

Az esti órákban kezdődik az „utolsó vacsora” miséje. Az esti mise témája: Jézus búcsúzik és szeretetének és jelenlétének jelét adja nekünk a kenyér és bor színében. Az ünnepélyes mise végén oltárfosztás következik. Megfosztjuk minden díszétől, hiszen Krisztust, a mi Urunkat már elfogták. Ezért próbálunk vele virrasztani.

Tekintsük úgy, hogy bérelt helyen ünneplik az apostolok az utolsó vacsorát. Kinek a feladata ilyenkor a lábmosás? A legfiatalabbé. A  fiatal János lett volna ebben az illetékes. De vonakodott, vagy nem is akarta? Tény, hogy egy életen át fájhatott neki és emlékezett rá. Milyen jó, hogy szégyenkezett és megírta. Most nem példabeszédet mond Jézus, hanem tanítását dramatizálja. Péter apostol tiltakozik és nem is érti.De sok mindent nem értünk. Sok mindent nem tudunk hova tenni. Van, amit ebben az életben nem is fogunk fel. Talán amit akkor tett apostolaival a Mester, azt sem értették, de nem is feledhették el. A kinyilatkoztatás nagy pillanata volt: bemutatkozott nekik Jézus.

            Ő Isten névjegye. Mit olvashatunk ma rajta? „Én vagyok az élet kenyere.” A kenyér által valósul meg Jézus mai szolgálata, mi pedig a Kenyér által élünk. Hiszen aki áldozik, az (1) megjavítja kapcsolatát Istennel (felfele) és fénylik. Akkor is, ha javításait nem értjük, ha nevelése fáj is. Az áldozni tudó ember (2) kapcsolata megváltozik a többiekkel (irgalmas szamaritánus). Talán önfeláldozóbb lesz. Harmadsorban (3) önmagával is kibékül, amikor áldozik. Hiszen Jézus elfogadta őt, hogy magát is elfogadja az ember.